Paranoia

Nem voltam suliban, így ma csak egy röpke bejegyzést hozok. Mint a címből kiderült ma egy összefoglalóbb bejegyzés lesz a paranoiámról. Ez az egész körülbelül 2-3 hónapja kezdődhetett. Azóta bárki susmotol mögöttem, mellettem egyből azt hiszem, hogy én vagyok a téma. Példa: Tesi órán az amúgy is vellem ellenszenves barátnőm ( miért hívom én barátnőmnek nem tudom?) és a másik barátnőmmel Ni-vel beszélt, miközben néha-néha, rám-rám kukkantottak és nagyon úgy éreztem, hogy kibeszélnek. Ez az egész addig fajult el, hogy még a legjobb barátnőmben sem bízom, és ez elég gáz. Amikor csak nem akarnak valamit nekem elmondani mert "nem rám tartozik", máris rosszul érzem magam, és belül mardos a kíváncsiság és a félelem. Nagyon rossz érzés amikor mindenkiről azt hiszed, hogy az ellenséged. És tényleg mindenre ezt hiszem, ha csak susmorgás közben is egy pillantást vetnek rám már azt hiszem, hogy én vagyok a tárgy. De mindegy. Remélem valaki elolvasta szánalmas kis életem következő betekintőjét. Ha netán elolvastad írj chatbe,  komiba hogy tudjam van-e akit netán megért, segít vagy bármi más.